RÉGI ISKOLAÚJSÁGOKBAN BÖNGÉSZTÜNK

1977 június. Az iskolaújság ez évi utolsó számának sárga stencilpapír lapjait elegáns borító fedi. Amint azt az újságból megtudhatjuk, az OTP szakavatott munkatársai öltöztették a lapot az igényes, színes borítóba, mindenki örömére.

De vajon mit takar a szép külső? Miről tudósít a három évtizeddel ezelőtti diáklap, amely a FILLÉR nevet viseli? Kíváncsian tallóztunk a megsárgult lapok között.
Az újság visszatekint a tanév legfontosabb eseményeire, szórakoztat, diákírók és költők munkáit közli. Gazdag tartalmából felidézünk néhány írást.
„Ebben a tanévben, mint huszonöt éve mindig, az Oktatási Minisztérium megrendezte az Országos Tanulmányi Versenyt politikai gazdaságtanból is. Az előző tanévben diákjaink jól szerepeltek az országos versenyben.

Ketten helyezést is elértek. A sikereken felbuzdulva idén nyolc tanuló készített versenydolgozatot. A dolgozatok jól sikerültek, mind a nyolcan bejutottak a következő fordulóba, onnan pedig az országos középdöntőbe. Itt öt óra alatt száz kérdésre kellett válaszolniuk. Hárman oly kitűnően szerepeltek, hogy az országos döntőben folytathatták a versenyzést. Mind a hárman helyt álltak. A döntő előtt megtudtuk, hogy Nagy Zolinak 196 pontja van a maximális 2oo-ból és ezzel az első helyen áll, holtversenyben egy zalaegerszegi fiúval. Végül, mint azt valamennyien olvashattátok a napilapokban Zoli megnyerte a versenyt, tegyük hozzá nagy küzdelemben. /Zoli nem más, mint az elismert közgazdász, aki több mint egy évtizedig a Gazdasági Versenyhivatal elnöke volt/.

A tanulmányi versenyre felkészítő fiatal közgazdász tanár, Horn György /az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítója,vezetője/, az alábbiakkal zárta írását: „Nagyon köszönöm minden diáknak,hogy vállalják azt a plusz munkát, ami a TUDÁSHOZ kell. Nagyon köszönöm, hogy örömet okoztok az iskolának eredményeitekkel. Elsősorban azt köszönöm, hogy évről-évre többen indulnak, egyre többen lesznek az iskolában olyanok, akik tartalmasabban akarnak élni.

Az első hely nagy dolog, de még nagyobb, hogy vannak társak, akikkel együtt lehet haladni előre.”
A matematika szakkör munkájáról a szakköri titkár a negyedikes Dutka Ilona /okleveles közgazda/ számolt be és így fejezte be írását. „Tudjuk, hogy a matekot legjobban egyedül lehet megérteni és tanulni, ezért vezették be a versenyfeladatos rendszert, de azért gyakrabban kellene megbeszélni a megoldásokat.

Ne csak negyedikben vegyük komolyan a munkát! Az újságon keresztül szeretném megköszönni Emőke néni /Szőke Zoltánné ma a Móricz Gimnázium tanára/ fáradságát a negyedikesek nevében. A felvételi és az érettségi bizonyítja, hogy hasznos munkát végzett. Köszönjük!” Az ifjúsági szervezet, a KISZ munkájáról és eseményeiről is beszámolt az újság. Figyelemre méltó, hogy a mozgalmi munkában is kiemelt szerepet kapott a Korvin Kupáért folytatott, osztályok közötti verseny, amelynek legfőbb eleme a tanulmányi eredmény és a tanulók hiányzása volt.

Az iskolai diákírók és diákköltők munkái mellett teret szentelt az újság az első osztályos kollégisták számára meghirdetett „Szülőföldem” pályázat legjobb munkáinak is. Sila Ágnes Ceglédről szóló írásával megnyerte a versenyt. ”Mit jelent Cegléd? Az otthont természetesen, mert a világnak ezen a pontján érezzük otthon magunkat. Otthon érezzük, mert szeretjük az utcákat, a tereket, amelyeken Dózsa keresztesei, Kossuth népfelkelői tapodtak, az utcákat, a tereket, amelyeket mi építünk, mi csinosítunk a jövőnek. Szeretjük a házakat, melyekben a múlt megkövesedett, s azokat a házakat, amelyek majd rólunk vallanak az unokáknak. Szeretjük a széles határt, a szőlőskerteket a sívó homokon, melyeket jobbágyőseink verejtéke öntözött, a rogyadozó tanyákat, a múlt továbbélő emlékeit, s szeretjük a végelláthatatlan búzatáblákat, a dübörgő gépeket, most épülő-szerveződő jövőnket.”

Olvashatunk az iskola sportéletéről, eredményeiről is. Nagy sikere volt az egész iskolát megmozgató sportnapnak. Gratulálnak a focisták sikereihez, a serdülő leány kosárcsapat kerületi első helyezéséhez és az ifi leány kosárlabdások teljesítményéhez, akik veretlenül győztek a Budapest Bajnokságon. Az iskola sportéletéről szóló tudósítást három kosaras diák sorai zárják.”Érdemes lejárni az edzésre, hajtani, hiszen megvan a gyümölcse. Nem csak a versenyért kosarazunk! Jó játszani, együtt lenni, hiszen mindnyájan barátokká lettünk a közös munkában. Igen ez munka, komoly, nehéz, de mégis szívesen kötjük le a szabad időnk nagy részét.”

Ebben a tanévben jelentős kulturális esemény volt a diákszínjátszók „Hoppá” színpadának megalakulása és részvétele az Országos Diáknapokon, Egerben. Erről számolt be Pertl Gábor második osztályos tanuló írása. /Pertl Gábor ma közgazdász tanár, közoktatási szakértő/

A tanulók által készített keresztrejtvények és diákhumor szórakoztatta az olvasókat. „Zrínyi Ilona özvegységében egyetlen vigasza két gyermekének születése volt.” „Mátyás egész nap a bokorban guggolt, de szarvas nem jött.” „A Bakáts téren a bokrok mögött van az elöljáróság, ahol az emberek kisebb-nagyobb dolgukat végzik.” „Lorántffy Zsuzsanna özvegységében a sárospataki kollégiumot számos ifjakkal gyarapította.”

S hogy kedvet csináljon az újság a nyári orfűi nomád táborozáshoz, részleteket közölt az 1960-as tábori naplóból, amit az akkori diákok vetettek papírra.
Az újság lelke, a diákírók és szerkesztők munkájának összefogója a fiatal tanárnő, Zámbori Mária az utolsó lapszámban megköszöni, név szerint 27 diáknak az újságírói, szerkesztői, terjesztői, rajzolói, rejtvénykészítői munkáját. Külön köszönte meg az újság sokszorosítását az egykori altisztnek Koknya Sanyi bácsinak, aki az iskola jó öreg stencilgépén, asztmásan ziháló tüdővel, fáradhatatlanul dolgozott ezúttal is, hogy még a tanévzáró előtt a diákok kezébe kerüljön a lap.

Ebben a tanévben alakult meg a Fillér újság, az újságszerkesztők klubja. Tagja lehetett az iskola bármelyik tanulója, ha érdekelte az iskolaújság. Végleges tagfelvételről a tagság a végzett munka alapján döntött. A klub alakuló ülésére meghívták Budapest valamennyi diákújságának szerkesztőségét azért, hogy tapasztalataikkal segítsék az alapítókat. Hasznos tanácsokat adott az iskola egykori diákja, a Magyar Rádió Iskolaújságjának munkatársa Frank Iván is. Megfogalmazták a klub és az újság céljait, a működés alapelveit. Egységes, jó szellemű, rendszeresen és jól együtt dolgozó szerkesztőség kialakítása és új tagok bevonása a legfőbb feladatuk.

Filozófiájuk épp úgy, mint az újság tartalma, tanulságos lehet ma is. „Az újság legyen iskolánk híradója, életünk hű tükre és visszhangja, legyen a diákság és a tanári kar gondjainak szószólója, adjon egyre nagyobb teret a közvéleménynek.”

Az újságban lévő géprajz, amit a korabeli írógépen készítettek a diákok
Az újságban tallózott: dr.Szabó Balázsné

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.